Ez a projekt arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze Leopold Bloom - James Joyce Ulysses c. regénye főhősének - szombathelyi vonatkozásait. A könyv szerint Bloom apja, Virág Rudolf szombathelyi származású, ám a fiktív életrajzi elem valós városi referenciapontokká alakítása mellett (ld. a Blum-ház és egy emléktábla felavatása, ill. Joyce szobrának felállítása) azokat a szombathelyi művészeti kezdeményezéseket vesszük számba, melyeket az Ulysses posztmodern világa ihletett (Bloomsday, Leopold Bloom, Dáblin, Leopold Bloom Galéria, Leopold Bloom Díj).
A szombathelyi Bloomsday története az 1989 utáni időszak kontextusába illeszkedik, amikor is James Joyce hirtelen részévé vált a város kulturális életének. Bár a Berzsenyi Dániel Főiskola már 1993-ban rendezett egy nemzetközi Joyce szemináriumot, melynek programja a konferencia helyszínére mint "Leopold Bloom apjának születési helyére” hivatkozott, az igazi áttörés 1994-ben történt, amikor egy művészekből, irodalmárokból és kultúraszervezőkből álló baráti társaság először megünnepelte június 16-án a Bloomsdayt (Abajkovics Péter, Barták Balázs, Farkas László, Kassai Ferenc, Kaszap Sára, Masszi Ferenc, Rasperger József, Schütz Péter, Székely Ákos).
Mindez legalább annyira szólt a posztszocialista országok rendszerváltás utáni eufóriájáról, mint ahogy egy európai történetbe való bekapcsolódásról is, hisz 1954 óta a világ számos pontján emlékeznek meg az 1904. június 16-án játszódó regényről.
Ugyanakkor, a Bloomsday eseményeit és annak visszhangját végigtekintve, világos, hogy a történet nem ennyire egyszerű. Egyrészt, a Bloomsday spontán művészeti akciókkal kezdődő története hamar egy sok szálon futó eseménysorrá változott. Ebben az értelemben a szombathelyi Bloom-ügy mindig is többszereplős volt, olyan központi figurákkal, mint Székely Ákos és Abajkovics Péter. Amellett, hogy 2004-ig elsődleges szerepet töltöttek be a helyi Bloomsdayek megszervezésében, hozzájuk köthető a Leopold Bloom assemblage folyóirat, a Leopold Bloom Galéria és a Leopold Bloom-Díj megalapítása, míg a Dáblin c. grafikai folyóirat Kassai Ferenc nevéhez fűződik.
Másrészt, a Bloomsday koncepciójának politikai fogadtatása messze nem volt zökkenőmentes, ad absurdum Nagy Imre újratemetésének szintén június 16-i dátuma miatt sem.
Mindezektől nem függetlenül a Bloomsday története a 2000-es évek közepén kérlelhetetlenül szétválik. Míg 2004-ben a Leopold Bloom mappa szerkesztői "búcsút vettek” Szombathelytől, hogy a következő években – a Bloom családhoz hasonlóan – Budapesten, Bécsben, Milánóban, Londonban és végül Dublinban bukkanjanak fel, a Bloomsdayek szombathelyi története – máshogy, de - tovább folytatódott.
Bár az alulról szerveződő, kísérletező, avantgárd hangvételű események idővel kikoptak, mára a Bloomsday - jóval formalizáltabb módon - egy hivatalos városkommunikációs branddé vált. Az ókori Savaria vagy a Szent Márton emlékezetét tematizáló eseményekhez hasonlóan, a Bloomsday beépült a városi programok sorába.
Ez a honlap tehát egyszerre archívum, mely dokumentálja az 1994 óta zajló eseményeket, annak szereplőit és recepcióját, illetve egy inspirációs felület, mely a spontaneitáshoz való visszatalálást is szorgalmazza.